"Szíved pihen, a miénk vérzik,

A fájdalmat az élők érzik.

Számunkra Te sohasem leszel halott,

Örökké élni fogsz, mint a csillagok."

 

A következő írás a Kisalföldben jelent meg 2000 március 3.-án. 

Az utolsó fotó

A múlt szombaton szokása szerint sportolni és fotózni indult, hiszen az elmúlt tizenöt esztendőben e két dolog volt a lételeme. A lelkiismeretes, mindig megbízható győri sportoló és sportriporter azonban most az először nem teljesítette a feladatát.

Budapesten, az ergométeres országos bajnokságon a veterán versenyző rosszul lett a viadal közben. Mindössze egy fotó készült az eseményről, egy kollégája örökítette meg, amikor az orvosok éppen küzdenek az életéért...

Az utolsó fotó, amelyben szerepet vállalhatott - tragikus szerepet. Betegsége után másfél évtizede elhatározta, hogy rendszeresen sportolni fog. Azóta futott - többször maratont is (Budapest, Bécs, Velence, Laussanne, New York)-, úszott (Balaton-átúszás 5,2 km), triatlonozott, ergométerezett, részt vett az olimpiai ötpróbában, vezetője volt a győri Rába-futókörnek. Ezenkívül a legrangosabb sporteseménytől a legjelentéktelenebbnek tűnőig minden viadalnak már-már nélkülözhetetlen alakja volt, nyakában a fényképezőgépével. Nem volt olyan sportág, amelynek rendezvényéről ne készített volna felvételt a Kisalföldnek, a Rábának vagy éppen valamely más újságnak.

Nemrégiben "leépítés" miatt távoznia kellett munkahelyéről, ami nagyon megviselte, ám túl a letargián már a jövőt tervezte, a tragédia előtt egy nappal mobiltelefont vásárolt, hogy könnyebben elérhető legyen, ha egy-egy sportfotóra lenne szükség. A sportoló sportriporter soha nem kaphat hívást ezen a telefonon. Nagyon sokaknak hiányozni fog a pályáról, a pálya széléről. Kiss József Dezső 58 éves volt.

A Balaton átúszása után 1999-ben